Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET
MODERN IRODALOMTÖRTÉNETI ÉS IRODALOMELMÉLETI TANSZÉK

 

Doktori szigorlat

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Doktori szigorlati jelentkezéshez szükséges:

 

Megszerzett abszolutórium igazolása

Publikációs adatok feltöltése az MTMT-re

 

Doktori fokozatszerzési kérelem a Doktori Iskola vezetőjének címezve.

Ebben megjelölni a témavezető nevét és a kidolgozott értekezés címét, valamint a doktori tanulmányok kezdetének évét.

Témavezetői ajánlás az értekezés szakmai minőségéről és a szigorlatra bocsáthatóság javaslata.

Disszertációrészletet küldeni a szigorlati bizottság három tagjának .rtf formátumú mellékletben és a Doktori Iskola vezetőjének, továbbá rövid szakmai CV-t és publikációs jegyzéket, ami kizárólag értekezés, szaktanulmány, kritika, szakfordítás adatait tartalmazhatja.

 

Az eljárási díjról szóló igazolást is kérjük.

 

 

A doktori szigorlat anyaga

A doktori szigorlat a program keretében folyó munka hármas felépítését követi. A jelölt beszámol kutatásairól és készülő vagy elkészült doktori értekezésének szemléleti-módszertani problémáiról. A második kérdéskör a jelöltnek a disszertáció szakterületén végzett kutatásaival. Alapját a hat félév tematikáján és a témavezetővel egyeztetett szakirodalmi anyaga képezi. A konkrét disszertációtól és alprogrami tudományterülettől független az egységes elméleti alapozásra irányuló irodalomjegyzék. Ennek megfelelően a szigorlat a

1. kötelező programra

2. az alprogram anyagára és

3. a disszertációval és egyéni kutatással kapcsolatos kérdésekre irányul.

Az egységes irodalomjegyzéken belül a jelölt a 20. századi elméleti irányzatok egy vonulatáról számol be, arról, amely tárgyával, témájával, módszertani beállítottságával összefügg. Az alábbi vonulatok közül választhat:

a. formalizmus, strukturalizmus, nyelvészet és irodalomtudomány

b. hermeneutika, recepcióesztétika, posztstrukturalizmus

c. dekonstrukció, kultúraelmélet (cultural studies, posztkolonialitás, új historizmus, narratológia)

 

Egységes irodalomjegyzék

a.

Bahtyin, Mihail M.: A szerző és a hős. Budapest, 2004.

Bahtyin, Mihail M.: A szó esztétikája, Budapest, 1976.

Barthes, Roland: Válogatott írások. Budapest, 1976.

Bezeczky Gábor: Metafora, narráció, szociolingvisztika. Budapes, 2002.

Eichenbaum, Borisz: Az irodalmi elemzés, Budapest, 1974.

Frye, Northrop: A kritika anatómiája. Bp., Helikon, 1998.

Gilbert Edit - Kovács Árpád szerk.: Kultúra, szöveg, narráció, Pécs, 1994.

Hankiss Elemér szerk.: Strukturalizmus. I-II. Budapest, 1971.

Jakobson, Roman: Hang - jel - vers, Budapest, 1972.

Kálmán C. György: Az irodalom mint beszédaktus. Fejezet az irodalomelmélet történetéből. Budapest, 1990.

Lévi-Strauss, Claude: Strukturális antropológia. Budapest, 2001.

Lotman, Jurij: Kultúra és intellektus. Budapest, 2002.

Propp, Vlagyimir: A mese morfológiája, Budapest, 1975.

Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe, Budapest

Tinyanov, Jurij: Az irodalmi tény, Budapest, 1981.

Uszpenszkij, Borisz: A kompozíció poétikája, Budapest, 1984.

Veszelovszkij, Alexander: A szüzsé poétikája. In. Thomka szerk. Az irodalom elméletei 2, Pécs, 1996.

 

b.

Bacsó Béla szerk.: Filozófiai hermeneutika. Budapest, 1990.

Bacsó Béla szerk.: Szöveg és interpretáció. Budapest, 1991.

Barthes, Roland: A szöveg öröme. Bp., Osiris, 1996.

Barthes, Roland: S/Z. Budapest, Budapest, Osiris, 1997.

Fabinyi Tibor szerk.: Ikonológia és műértelmezés 3. A hermeneutika elmélete. Szeged, 1998.

Gadamer, Hans-Georg: A szép aktualitása. Budapest, 1994.

Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Budapest, 2003.

Grondin, Jean: bevezetés a filozófiai hermenutikába. Budapest, 2002.

Heidegger, Martin: A műalkotás eredete, Budapest, 1988.

Jauss, Hans-Robert: Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika, Budapest, 1997.

Kulcsár Szabó Ernő: Irodalom és hermeneutika. Budapest, 2000.

Ricoeur, Paul: Az élő metafora. Budapest, 2006.

Ricoeur, Paul: Bibliai hermeneutika. Budapest, 1995.

Ricoeur, Paul: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Budapest, 1999.

Szávai Dorottya szerk.: Fejezetek a francia irodalomelmélet történetéből. Budapest, 2007.

Szondi, Peter: Bevezetés az irodalmi hermeneutikába, Budapest, 1996.

 

c.

Bacsó Béla szerk.: Kép - fenomén - valóság. 1997.

Bene Adrián - Jablonczay Tímea szerk. Narratívák 6. Narratív beágyazás és reflexivitás. Budapest, 2007.

Bókay Antal - M. Sándorfi Edina szerk.: Keresztez(őd)ések. Dekonstrukció, retorika és megértés a mai irodalomelméletben. Pécs-Budapest, 2003.

Culler, Jonathan: Dekonstrukció, Budapest, 1997.

Derrida, Jacques: A fehér mitológia. In. Thomka B. szerk. Az irodalom elméletei 5, Pécs, 1997.

Derrida, Jacques: Grammatológia, Szombathely, 1997.

Foucault, Michel: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, 2000.

Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Bp., Századvég, 1994.

Iser, Wolfgang: A fiktív és az imaginárius. Az irodalmi antropológia ösvényein. Budapes, 2001.

Kisantal Tamás szerk. Narratívák 8. Elbeszélés, kultúra, történelem. Budapest, 2009.

Kiss Gábor Zoltán szerk. Narratívák 10. A narrációtól az attrakcióig. Budapest, 2011.

Kiss - Kovács - Odorics szerk. Testes könyv 1, 2. [Lacan, Derrida, Barbara Johnson Poe-értelmezései] Szeged, 1997.

Man, Paul de: Az olvasás allegóriái, Szeged, 1999.

Man, Paul de: Esztétikai ideológia. Budapest, 2000.

Sinfield, Alan: Irodalomkutatás és a kultúra materialitása. Budapest-Pécs, 2004.

Thomka Beáta szerk.: Narratívák 3. A kultúra narratívái. Budapest, 1999.

Thomka Beáta szerk.: Narratívák 4. A történelem poétikája. Budapest, 2000.

Thomka Beáta: Beszél egy hang. Elbeszélők, poétikák. Budapest, 2001.

White, Hayden: A történelem terhe. Budapest, 1997.